4 rendkívül különböző karácsonyi hagyomány – ossza meg a sajátját!
A karácsonyt számos különleges hagyomány övezi. Olvasson négyről itt, és ossza meg a saját szokásait a munkatársaival!
Az emberek az összes JYSK-országban lelkesen készülnek az év legkülönlegesebb időszakára, a karácsonyra. Ebben az évben azonban az emberek kissé másképp ünnepelnek majd a koronavírus miatt.
Ennek ellenére meg szerettünk volna osztani négy rendkívül eltérő karácsonyi szokást Európa különböző pontjairól. Melyik az Ön kedvenc karácsonyi szokása a saját országában?
#1: Ignaz nap és jelmezek Romániában
A karácsonyi szezonban Romániában a december 20-án tartott Ignaz nap az egyik legkülönlegesebb ünnep. Ezen a napon számos román – főként a vidéken élők – régi hagyományok szerint disznót vág. A húst különféle karácsonyi ételekben használják fel. Ilyen például a jellegzetes román sarmale, egy káposztabatyu, amelyet sertéshússal és rizzsel töltenek meg, és puliszkával kínálnak.
-
Kattintson ide a román hagyományt bemutató képekért.
Karácsony napján sok gyerek és felnőtt sétál az otthona környékén, hagyományos állatos jelmezekbe bújva, miközben karácsonyi dalokat énekelnek. Az ünnepi csinnadrattát és a gonosz szellemek elűzését csengők, ostorok és dobok segítik.
-
Kattintson ide a román hagyományt bemutató képekért.
#2: Karácsonyi szauna és télapó Finnországban
Tudja, hol él a Télapó? Nos, a finnek egészen pontosan meg tudják mondani. Szerintük egy lappföldi hegyen, a Korvatunturin van az otthona Finnországban. A télapó, vagyis finnül Joulupukki Finnország északi részén él, az orosz határhoz közel. A jórészt hófödte környék sok rénszarvasnak ad otthont. Néhány finn úgy gondolja, hogy a télapó mindent hall lappföldi lakhelyén.
-
Kattintson ide a télapót és a finnországi falvát bemutató képekért.
Egy másik elterjedt finn hagyomány a Joulusauna, vagyis a karácsonyi szauna. A finn szauna világhírű. A finnek még karácsonykor sem hajlandóak lemondani erről a méregtelenítő és pihentető rituáléról. December 24-én délután sok finn látogat el valamelyik szaunába a családjával. Emellett sok finn hisz benne, hogy a szauna saját szaunaelffel rendelkezik, akinek az egész család finomságokat visz.
-
Kattintson ide a finn karácsonyi szaunát bemutató képekért.
#3: 12 karácsonyi fogás Lengyelországban
Lengyelországban a legnagyobb ünneplés december 24-én zajlik. Ugyanakkor az ünneplés nem kezdődhet el, amíg meg nem látják az első csillagot az esti égbolton. Ennélfogva sok lengyel kisgyerek ül az ablakpárkányon, és várja, hogy előbukkanjon az első csillag a fekete égen, hogy végre megkezdődhessenek a karácsonyi ünnepek.
Mielőtt a család asztalhoz ülne, mindenki kap egy Oplateket, vagyis egy ostyát, amit megoszt a többiekkel. Ez a hagyomány Jézushoz kapcsolódik, aki az Utolsó vacsora alkalmával megszegte a kenyeret.
A lengyel karácsonyi asztalra 12 fogásos vacsora kerül. A 12-es szám az év 12 hónapjára, valamint az apostolok számára utal. Néhányak szerint mind a 12 fogást meg kell kóstolni ahhoz, hogy szerencsések legyünk a következő 12 hónapban. Lengyelországban karácsony estéjén nem szolgálnak fel húst.
-
Kattintson ide a hagyományos lengyel karácsonyi fogások megtekintéséhez.
#4: Spanyolországban királyok hozzák az ajándékot
A télapó hozzá a karácsonyi ajándékokat, igaz? Kivéve Spanyolországban! Legalábbis nem az összeset. A spanyoloknál a karácsony december 24-én kezdődik, és egészen január 6-ig tart.
Az egyik legfontosabb ünnepnap január 6., a Fiesta de los tres Reyes Magos, amely angolul a következőt jelenti: „A három varázslatos király ünnepe”. Ezen a napon a spanyolok a királyokat ünneplik, akik ajándékot hoztak a kis Jézusnak. Néhány gyerek már karácsony estéjén megkap egy-két ajándékot, de a legtöbbet egészen január 6-ig nem bontják ki. A spanyol gyerekek közül sokan nem a télapónak írnak, hanem a királyoknak. Számos gyerek konyakot és diót hagy a királyoknak, és egy vödör vizet a tevéknek, amelyeken érkeznek.
Kattintson ide a spanyolországi január 6-i ünnepekről készült képekért.